Mit jelent a hatalmi ágak szétválasztása? | |
Az államhatalom három ága: a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás. Az állam három legfőbb feladata a törvényhozás, a törvények rendelkezésinek végrehajtása és betartatása. A demokratikus jogállamban ez a három feladat nem egy kézben összpontosul, hanem három különböző szerv, a három hatalmi ág szervei és szervezetei közt oszlik meg. Az államnak tehát úgymond három részlege foglalkozik a hatalomgyakorlással. A társadalomra, államéletre vonatkozó legfelsőbb szintű döntések meghozatala, vagyis a törvényhozás a parlament feladata. Ezt a fajta hatalmat (a latin ex=törvény szóból) legislatívának, azaz törvényhozói hatalomnak is nevezik. A törvények, a jogszabályok megsértése esetén a károsult, a sértett (legyen az maga az állam), az arra jogosult hatóságok, a törvénykezési szervezet fórumaihoz, a bíróságokhoz fordulhat. Az államhatalomnak ez az ága (a latin jus=jog szóból eredeztetve) a judikatíva, vagyis igazságszolgáltatás (ősi magyar jogi kifejezéssel: törvénykezés) nevet viseli. A törvények és jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása, betartása a kormány és a legkülönfélébb közigazgatási szervek, közöttük a hatóságok feladata. Ezek olyan szervek, amelyekkel hétköznapjainkban sokszor találkozunk: anyakönyvi hivatal, adóhivatal, erdészeti felügyelőség vagy a különféle rendőri szervek. Állami hivatalnokok érvényesítik mindazt, amit a törvények vagy rendeletek előírnak. Éppen ezért ezt az államhatalmi ágat (a latin execuito= végrehajtás szóból egzekutívának, azaz végrehajtó hatalomnak nevezik. A klasszikus polgári államszervezési elv szerint egymástól függetlenül kell működnie azért, hogy egyiknek se összpontosulhasson a kezében túl sok hatalom. A függetlenség egyben a kölcsönös ellenőrzést is lehetővé teszi. Azokban az országokban, ahol nincsenek független bíróságok, folyamatosan előfordul, hogy csupán a kormányétól eltérő politikai véleményt hangoztató embereket ítélnek el, akik meg sem sértették a törvényt, csupán a demokráciáért harcoltak. Az olyan demokrácia-ellenes rendszer számára, mint a diktatúra, ez természetesen felér egy bűnténnyel. A bíróságok ezen államokban nem azért vannak, hogy igazságot szolgáltassanak, hanem csak a diktatórikus hatalom meghosszabbított csápjai. Az ilyen államokat nem nevezzük jogállamnak. Magyarországon a hatalmi ágak elválasztásának első nyomai 1723-ra nyúlnak vissza, amikor is a felsőbírósági reform keretében a kerületi ítélőtáblák szintjén elválasztották a törvénykezést a közigazgatástól. A bírói hatalom teljes függetlenségének deklarálására 1869-ben került sor. A törvényhozó és végrehajtó hatalom elhatárolása 1848-ban, az április törvényekben történt meg. A szovjet államteória 1919-ben és 1949-1989 között a hatalmi ágak egységének elvét hirdette, mely a nép hatalmának egységes gyakorlására épült. 1989 rendszerváltásának politikusai ismét hitet tettek a hatalmi ágak elkülönítése mellett. |
hétfő, november 29, 2010
mimi
szerda, november 17, 2010
kedd, november 16, 2010
szombat, november 13, 2010
Egy emlék a sok közül.:-((
Azzal hívott föl a Hinta, hogy írt egy kis izét, és kéne egy pár mondatos szöveg a hátlapra, de nem akarta, hogy egy barátja írja, mert az biztosan elérzelmeskedné a dolgot, azért gondolt rögtön rám. Egy ilyen õszinte felkérésre nem lehetett nemet mondani, fõleg hogy furdalt rendesen a lelkiismeret, amiért nem csörögtem föl a legutóbbi pecalistás menyhalazás elõtt. Pár perce fejeztem be a magyar börtönépítészet Bohumil Hrabaljának ezt a 45,86 flekk hosszúságú mókás írását, ami szerencsés választással a fosás motívumára épít a szó összes létezõ értelmében. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Hinta által is használt magyar nyelv legszebb szavai az anya, a szív és a fingóverseny, illetve, hogy mit mond Woody Allen az érzelmekrõl – " Szeretem ezt az aranyórát. Apám a halálos ágyán adta el nekem." – egészen jól jártam, hogy egyszer sem sírtam el magam rajta, miközben fennhangon röhögtem. Kérdés, hogy egy olyan írás esetében, ami a szerzõ – aki ráadásul a barátunk, vagy annál is több – pingpongozását meséli el a végbéltükrözõ szerszámokkal és azok kezelõivel (tehát klasszikus francia párosról van szó), szóval hogy ilyen esetben számít-e bármit is az írás minõsége. Hogy itt a legnemesebb értelemben vett altesti humor és szívszorítás milyen lehengerlõen sziporkázó formában van monitorra vetve. Miközben a legnagyobb kérdések vannak terítéken, mint például hogy azt mondják: " Szeresd úgy felebarátodat, mint saját magad", de vajon ez azt jelenti, hogy ki is kell vernem neki? Szóval számít-e, hogy Hinta ilyet tudott írni két hasborotválás között? Hát hogy a túróba ne számítana. Akinek ez jut az eszébe, miközben a csõ, ami bemegy az orrán, ugyanaz, mint amelyik kijön a farkán, annak még lesznek meglepõ húzásai ebben a játszmában. Például megfogja élete elsõ márnáját, amit népiesen zsidóhalnak is neveznek, de nem azért, mert vezetõ pozícióra törne a médiában, hanem mert kedvence a maceszgombóc.
Címkék:
hinta,
hinta.hu,
hintamester.hu,
hinterland,
hogászat
1960-2010
1960-2010
2008.01.12. 11:23 Hintamester
2006 őszén, túl két –nem kispályás-műtéten, gondoltam leírom mi történt. Itt olvashatod: www.hinta.hu Aztán 2006 végére kiderül, hogy ez bizony rák. Eltelt egy év és jól vagyok. Itt elmesélem mi történt, és mi történik most. Mit tettem, milyen segítséget vettem igénybe és azt remélem, hogy, ha csak kicsit is segíthetek másoknak. Hát csapjunk bele.
Címkék:
hinta,
hintamester.hu,
juhász attila,
juhászattila
kedd, november 09, 2010
kedd, november 02, 2010
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)