Hoppá

Szinte napra pontosan kilenc esztendővel ezelőtt zuhant le Tapsony és Böhönye között egy Cessna típusú kis-repülőgép, fedélzetén a Synergon Rt. vezető munkatársaival. Hétfőn este az óbudai Aranyhegyen szintén egy Cessna – igaz nem 201-es, hanem 172-es – csapódott a földnek, a balesetben hárman vesztették életüket.
– Ahogyan hallottam, nem gép-, hanem pilótahibát gyanítanak a szakértők – mondta Szemző Ernő, a Kapos Airport Kft. ügyvezetője. – Csak véletlen egybeesés, hogy megint egy Cessna került a hírekbe, ugyanis kifejezetten jó kisgépről van szó, az Egyesült Államokban Nagymamarepülőnek becézik, olyan könnyen és egyszerűen kezelhető.
Az már korábban bebizonyosodott, hogy a 2001-es Synergon-balesetben a pilóta hibázott, hiszen radar nélkül repült bele a zivatarövezetbe, a gép szélnyírásba került, s darabokra hullott. Az óbudai balesetnél többek között a túl alacsony repülési magasságot emlegetik a szakértők.

  A Cessna kifejezetten könnyen kezelhető, amolyan Nagymamarepülő - mondta Szemző Ernő

– A szabály szerint lakott terület felett úgy kell repülni, hogyha leáll a motor, a gépet ki lehessen irányítani a házak fölül – folytatta Szemző Ernő. – Ám megszabnak minimális magasságot is, ami háromszáz méter. Ettől csak munkarepülés, például szúnyogirtás esetén lehet eltérni.
Az első vizsgálatok alapján a pilóta vélhetően túl hirtelen akart fordulni a géppel, ám valószínűleg nem növelte megfelelően a sebességet, így a gép „átesett”, majd lezuhant.
– Kanyarodásnál csökken a felhajtóerő, így gyorsítani kell – állította Szemző Ernő –, főként szeles időben.
Az ügyvezető hozzátette, a hazai géppark állapota jónak mondható, így a balesetek nagyobb részéért az ember a felelős. Vagy a pilóta hibázik, vagy rosszullét miatt történik tragédia. Mint a nyolcvanas években Kaposújlakon, amikor egy vitorlázó felvontatása során a vontatott gépben rosszul lett a pilóta, nem tudta irányítani a repülőt, mely így a PZL–101-es fölé került, s előrebuktatta – mindketten lezuhantak.

– Elméleti vizsga és negyvenöt repült tanóra után kaphat valaki repülési engedélyt – magyarázta Szemző Ernő. – Ez azonban még nem jelent igazi biztonságot. Szerintem körülbelül ezer repült óra után mondhatja valaki magát rutinos pilótának, ennyi idő alatt ugyanis már kerül annyi váratlan helyzetbe, hogy magabiztosan kezelni tudja őket. Persze sokan presztízst csinálnak belőle, hogy minél nehezebb körülmények között repüljenek, pedig az időjárásra mindig figyelni kell.

Az utolsó somogyi vonatkozású tragédiához, a Plitvicei-tavaknál történt, két halálos áldozatot követelő balesethez is szélsőséges időjárási körülmények járultak hozzá: a pilóta alulról próbálta meg elkerülni a viharfelhőket, ám hegynek ütközött.
– Gépet amúgy bárki vehet – folytatta a több mint tízezer órát repült ügyvezető –, s ha csak saját célra használja, üzemeltető szervezet sem kell hozzá. Gazdasági hasznosítás esetében viszont már előírás a megfelelő műszaki és egyéb háttér. Emellett minden géptípus számára létezik gyári előírás, milyen időközönként kell átvizsgálni a repülőt. Úgy tudom, a Cessnák esetében ez 25, ötven és száz repült óránként kötelező, s ehhez jön még az éves vizsgálat.



Szemző Ernő szerint amúgy a helikopter alkalmasabb a légi fotózásra, mint egy kisrepülő, igaz drágább is. S bár az óbudai baleset kapcsán most több, korábbi tragédiát is felemlegetnek, szerencsére idehaza nem túl gyakoriak a kisgép-balesetek. Akadt olyan esztendő is a közelmúltban, amikor egyetlen halálos áldozatot sem követelt a repülés.